 
Érthető tehát, hogy a gyengénlátók oktatására hivatott intézmények figyelme az utóbbi években egyre jobban kiterjedt az aliglátókra is. Számuk gyarapodóban van, okát az orvostudomány gyors fejlődésében kereshetjük. Hazánkban a gyengénlátók nevelés-oktatását két intézmény látja el, általában 280-300 gyermeket fogadnak. A két iskola tevékenysége túllép a szokványos általános iskola keretein. Nézzük meg, mit nyújt e két iskola a gyengénlátó, aliglátó gyermekek, ifjak számára Debrecenben és Budapesten. Elsősorban általános iskolai oktatást, általános iskolai tananyaggal és bizonyítvánnyal, ami a folyamatos átjárhatóságon túl a középiskolákba való teljes jogú jelentkezést is biztosítja. Fontos tudnunk, hogy az iskolák közötti átjárhatóság elvileg feltételezi a befogadó többségi iskola minden igényre kiterjedő speciális felszereltségét - ennek gyakorlata azonban napjainkban még igen hiányos. A gyengénlátók iskoláiban, ha szükséges, diákotthoni elhelyezésre is lehetőség van. Mindez a családok számára anyagilag rendkívül kedvező: a napi étkezési dij kedvezményes, a tanszeren és tisztaságszeren kívül az iskoláztatás és a diákotthon teljesen ingyenes, beleértve a tanórákon kívüli foglalkozásokat is. Az iskolákban speciális tantárgyakat is oktatnak: gépírást, különleges testnevelést, Budapesten még uszoda is van. Egyes tantárgyak óraszáma magasabb, mint az általános iskoláké (pl.: anyanyelv). Kétféle idegen nyelvből lehet választani. A rajz-ábrázolás tananyaga sokkal kimunkáltabb, bővebb, mint az általános iskolákban. A gyengénlátó, aliglátó gyermekek sok sajátos gonddal küzdenek. Ezek megoldásában, enyhítésében segítenek az egyénre szabott program alapján szervezett habilitációs-rehabilitációs foglalkozások. Tartalmukat, módszertanukat teljes egészében a gyengénlátók iskoláinak tanárai munkálták ki, és írták meg. Speciális foglalkozásaink: a látásnevelés, a finommozgás fejlesztése, a látás-mozgás koordináció fejlesztése, az olvasási készség fejlesztése, aliglátóknak külön tematikával, az aliglátók tájékozódásra nevelése (hosszú fehér bot használata) és a progrediáló szembetegségük miatt a Braille írás-olvasást később megtanulni kényszerülők órái. Az intézmények módszertani munkáját segítik a jó szemléltető eszközök, oktatási segédanyagok, amelyek nagy részét a lelkes gyógypedagógusok készítik a gyengénlátók, aliglátók egyéni szükségletei szerint. Ebben a munkában nélkülözhetetlen a nagyító-fénymásológép, amellyel a tankönyvek, munkafüzetek stb., a gyermek egyéni látóképességéhez igazodva készíthetők el. Így nehézség nélkül használhatók a látó gyermekek tankönyvei, amelyek kiválasztása persze nagy szakértelmet és gondosságot feltételez. A jól felszerelt szertárak, a speciális berendezésű, bútorzatú és megvilágítású tantermek mind a gyengénlátó gyermek érdekeit szolgálják. A különleges, csak a gyengénlátók oktatásában használt bútorok és eszközök közül felsorolunk néhányat:
Az olvasógépek igen nagy értékű készülékek: áruk félmillió forint. A budapesti iskolában jelenleg 17 aliglátó gyermek részére biztosítják az egyéni használatot. A sok speciális eszköz felsorolása szinte lehetetlen. Fontos azonban, hogy megemlítsük: mindezeket teljesen ingyen használják a tanulók. Arra is van lehetőség, hogy a két iskola szemorvosának javaslatára az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a szükséglet szerinti számban vállalja a szemüvegek árát, és egyéni indoklás alapján még a nagyítók árát is. A Magyar Optikusok Ipartestületével megközelítőleg hat éve van kapcsolatunk, 1998-tól már mindkét intézményt támogatják. Az optikusok felajánlásainak köszönhetően sok gyermek jut jóminőségű szemüvegkerethez ingyenesen. Mindebből világosan látható, hogy az intézmények vezetői és szakemberei keresik az utat, lehetőségeket a jó segédeszközök beszerzésére, a rászoruló gyermekek támogatására. Mindezzel felhívják az önkormányzatok, a szakmai szervezetek, sokszor a magánemberek figyelmét a látássérült fiatalokra. A gyógypedagógusok önfeláldozásáról és gyermekszeretetéről tanúskodik, hogy kezdeményezésükre mindkét intézményben létrejött a tanulók segítését is célzó alapítvány: Gyengénlátó Gyermekekért Alapítvány (Debrecen) és a Kovács Csongor Alapítvány a Gyengénlátó Gyermekekért (Budapest). Kovács Csongor gyógypedagógus-pszichológus a budapesti iskolát vezette 10 éven át, főiskolai tanárként a tiflopedagógusok java részét is tanította. Kovács Csongor 51-éves koráig szolgálta a látássérültek ügyét. A gyengénlátó, aliglátó gyermekek a többségi óvodákba járnak, nem is szabad külön óvodát nyitni számukra. A jól szervezett utazótanári szolgálat az óvodákkal is tartja a kapcsolatot és bemutató foglalkozásokkal, konzultációkkal segítik az óvodapedagógusok munkáját. Meg kell oldani az óvodások és az integrált iskolások optikai segédeszközzel való ingyenes ellátását, a rendszeres, szakszerű szemészeti vizsgálattól az eszközbeszerzésig. Segíteni kell a gyengénlátó, aliglátó középiskolásoknak, főiskolásoknak, egyetemistáknak abban, hogy érdekeiket tudják képviselni, és legyenek képesek felkutatni a számukra szükséges segédeszközökhöz jutás útjait.
Az utóbbi évtized tapasztalata azt mutatja, hogy az iskolák a
gyengénlátó gyermekek érdekében rendszeresen fordulnak a Magyar Vakok és
Gyengénlátók Országos Szövetségéhez és a kérések nyomán nem marad el a
segítség. Egyúttal bízunk abban, hogy a gyengénlátók, aliglátók jogai a nemrég
megjelent esélyegyenlőségi törvény várható végrehajtási utasításaiban és ezt
követően a mindennapi életben is megjelennek.
|
Gyengénlátó az a gyermek, akinek vízusa korrekcióval
(szemüveggel) 0.33-0.1 közötti, ennél kevesebb látásteljesítmény esetén
"hivatalosan" (az oktatási rendeletek értelmében) vak. A 0.1 alatti vízusú
gyermekek javarésze lát, látását - különösen, ha megtanulja - tudja is
használni. A tapasztalatok alapján a 0.1-0.02 (tehát mindössze 2 század!)
közötti vízusú aliglátó gyermekek egy része ugyanis képes arra, hogy a
síkírás-olvasás elsajátítása mellett a látó életmódot megtanulja - különösen
akkor, ha kicsiny korától fejlesztik a látását.